ANUTA PROJEKT

Kiút a modern társadalom problémáiból

2014. szeptember 19. - anutaprojekt

anuta-child-bird.jpgVajon van még olyan hely a Földön ahol az élet nincs túlkomplikálva, ahol nincs ez az állandó sietség, ahol nincs bűnözés és erőszak, ahol nincs depresszió és őrület, és ahol nincs környezetszennyezés mert az emberek harmóniában élnek a Földanyával?

Sajnos már nagyon kevés ilyen hely van, de a projekt célja épp az, hogy egyre több legyen!

 

A névadónk, Anuta az egyik ilyen édenkerti hely.

Anuta egy 300 lelkes kis sziget az egyenlítői Csendes-óceánon melynek társadalmi rendszere példa értékű. Míg a Föld nagy részén a stressz, a bűnözés, és a környezetszennyezés szedi áldozatait, addig Anután ezek a dolgok még csak ki sem mutathatók. Itt már évszázadok óta ugyanolyan békés és boldog az élet.
Az itt élő emberek boldogság-szintje a legmagasabb a világon pedig itt nincs modern technika, és nincs fejlett jogrendszer. Titkuk a mindent egymás közt egyenlően szétosztó, verseny és pénz nélküli társadalmi rendszerük.

Anuta olyan mint egy nagy család. Néhány személyes tárgyon kívül nincs magántulajdon, mindent megosztanak egymással, mindenki alanyi jogon hozzájut mindenhez. A halászok, a mezőgazdaságban dolgozók, az iparosok, mindenki szétosztja a termékét 300 felé.anuta-raft.jpg


Ennek a rendszernek több előnye is van:

- Nem kell rengeteg energiát és időt pocsékolni az élethez szükséges dolgok beszerzésével.
A modern pénzvilágban ahol minden magántulajdonban van, az emberek a pénzen keresztül cserélik el a fölöslegeiket egymással ami rengeteg időbe, energiába kerül, és nagyban komplikálja az életet. Anután ellenben nincs szükség se pénzre, se piacra, se boltra, mert mindenki automatikusan mindenből részesül. Az élet így sokkal egyszerűbb marad, ezért több idő jut pihenésre és szórakozásra.

- Senki sem érzi magát egyedül.
A mai világban lassan már a család is szétesik, rengeteg a szingli, az elvált és a magányos öreg ember.
Anután viszont mivel minden megosztott, így mindenkiről 300 ember gondoskodik; senki sincs egyedül.

- Nincs irigység, és áskálódás.
Anután mindenkinek ugyanannyija van és mindenkinek a munkája ugyanannyit ér. Miért lennének hát az emberek irigyek egymásra?

- Nem válik az élet egyre stresszesebbé és bonyolultabbá.
A verseny alapú társadalmi rendszerben mindig a legjobb érvényesül leginkább. Ezért mindenki, mindig jobb akar lenni a másiknál. Ez a verseny folyamatosan növeli a sebességet, és mindent nagyon hamar elavulttá tesz. A tegnap eredménye mára már idejét múlt és kevés. Ezért az élet egy ilyen rendszerben egyre gyorsabbá, bonyolultabbá, stresszesebbé és fárasztóvá válik.

- Van idő mindenre, nincs miért sietni.
A Természet ugyan diktál egy tempót amit muszáj betartani, de ez a tempó évről évre nem változik, hozzá lehet szokni. A verseny alapú társadalomban az élet tempója folyamatosan nő, és ha valaki nem tart lépést, az számolhat a lemaradás negatív következményeivel.

- Nincs bűnözés és nincs erőszak.
Annak ellenére hogy a tudósok már megtalálni vélték az erőszak génjét a sorozatgyilkosokban, Anután a bűnözés és erőszak legcsekélyebb formája sincs jelen. Pedig se rendőrség, se bíróság, se börtön, se térfigyelő kamerák. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a problémák nem a szigor hiányából fakadnak, hanem a rossz társadalmi rendszerből és a mesterséges, városi életmódból.

- Nincs környezetszennyezés. (kivéve azt a szennyeződést amit tőlünk sodornak a tengeráramlatok hozzájuk)
A környezetszennyezés valódi oka a verseny és a pénz. Azáltal hogy a pénz az érvényesülés kulcsa, minden más háttérbe szorul, beleértve a természeti környezetet is. A pénzért folyó versenyben minden csak egy eszközzé válik. Ezért vállalják be az emberek és a cégek a környezetszennyezést.

- Örökké fenntartható.
Anuta szigete évszázadok óta buja édenkert, a hanyatlás legcsekélyebb jelei sem láthatók, annak ellenére, hogy a lakosság létszáma megtízszereződött. A verseny alapú társadalmi rendszerről viszont ez nem mondható el, mivel az ilyen rendszerek sajátsága az, hogy csak időlegesen fenntarthatók. Hirtelen "sikereket" és hirtelen "fejlődést" érnek el, de valójában, a színfalak mögött egyre gyorsuló tempóban tartanak az összeomlásuk felé. Ez azért van, mert egyre sebesebben élik fel az erőforrásaikat, legyen szó természeti erőforrásokról és emberi értékekről.lost civilization.jpg

Az évezredek folyamán megszámlálhatatlanul sok fejlett emberi kultúra omlott össze a verseny alapú társadalmi rendszer miatt. Maja civilizáció, Chacói kultúra, Indus völgye, Angkor, Egyiptom, Római Birodalom.... csak hogy a legismertebbeket említsük. Anuta szempontjából viszont a legérdekesebb a Húsvét szigeti civilizáció története.

Csak úgy mint Anuta, a Húsvét szigeten is buja édenkert volt végeláthatatlan erdőkkel, temérdek állattal, boldog emberekkel. Ráadásul számos előnnyel indult Anutáhuz képest. Területileg 440-szer nagyobb mint Anuta, hatalmas pálmafák borították, és itt fészkelt a világ legnagyobb trópusi madár kolóniája. Tehát pazar lehetőségekkel rendelkezett, mégis, mára a sziget egy sárguló füvekkel borított, sziklás, kietlen tájjá változott.  (A fejléc képen balról Anuta, jobbról a Húsvét sziget látható.) 

Viszonylag könnyű volt összerakni a múltat az őslakosok beszámolóiból illetve a régészeti leleltekből. Az elején a Húsvét-szigeten is csak egy törsz volt, csak úgy mint Anután, és itt is mindent megosztottak egymással. A baj akkor kezdődött mikor a törzs részekre szakadt és elkezdtek a különálló csoportok versengeni egymással. Mindegyik a legerősebb, a leggazdagabb, a legnagyobb akart lenni. Bevezették a pénzt, és egyeduralkodóvá vált a verseny alapú világkép. Minden elkezdett felgyorsulni, mindenből egyre többre és többre lett szükség. Néhány száz év alatt az emberek megették az összes vadat, kifogták a halakat a környező vizekből, és kiirtották az erdőket. Az erdők kiirtása magával vonzotta a talaj lepusztulását és a klíma szélsőségesebbé válását. Éhínség, kannibalizmus, káosz lett úrrá. Mire a holland Jakob Roggeveen 1722 Húsvét vasárnapján partot ért hajójával, már csak fekete kopár sziklákkal, gyér, sárguló legelőkkel és tengődő emberekkel találkozott. A verseny alapú társadalmi rendszer pár száz év alatt teljesen tönkretette az Életet.

A Húsvét szigetek példájából jól látszik mennyire fontos lenne áttérnünk az egész Földön a verseny nélküli, mindent egyenlően szétosztó társadalmi rendszerre. Ugyanis már annyian vagyunk, és annyi szálon vagyunk összekötve, hogy nincs értelme lokális problémákról beszélni. Minden globálissá vált. Minden szennyezés, minden pusztítás, nagyon hamar mindenkihez elér. Az emberiség most már nem csak egy kis terület sorsával játszadozik, hanem az egész Földi életet veszélyeztetni. Az egyetlen mód változtatni a körvonalazódó globális katasztrófán, a lépésről lépésre történő átállás. Egyre több és több közösségben kellene megvalósítani az Anutához hasonló modellt, hogy egyre több és több ember megtapasztalhassa, majd tovább adhassa áldásos hatását. Végül ezek az egység-közösségek összeérnének, és a világ azon kapná magát hogy nem csak megúszta a globális katasztrófát, de végre a Földi Paradicsomban van! : )

Ha tetszik amiket olvastál, lépj tovább ide: edenkommuna.blog.hu

Earth.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://anutaprojekt.blog.hu/api/trackback/id/tr836713307